Két éve raktuk össze a szaunát a pinceszint hátsó helyiségében, és ma már tudom, hogy a sorrenden múlt minden.
Elsőre ugyanis a padokkal kezdtük. Megvettük a lucfenyő léceket, kimértük, csiszoltuk, és két hétvége alatt gyönyörű ülőfelület állt a falnál. Aztán jött a kályha, és kiderült, hogy a biztonsági távolság miatt az alsó pad nagyjából tíz centivel közelebb van a kelleténél.
Szét kellett szedni. Nem az egészet, csak az alsó sort, de azt a tíz centit három estén át toltuk.
Utána a szellőzés jött, és ott derült ki a második tanulság. Az alsó beömlőt a kályha mellé kellett volna vinni, mi viszont a szemközti falba fúrtuk, mert ott volt könnyebb. Az első felöntéseknél emiatt a lábunknál hideg maradt a levegő, miközben fent már nem lehetett kibírni.
A harmadik hónapra állt össze a kép. Nem az anyag számít, nem is a nagyság. A sorrend számít, meg az, hogy melyik döntés zárja ki a többit.
Ma ha valaki megkérdezi, hogy fogjon hozzá, mindig ugyanazt mondom: előbb a kályha helye, aztán a szellőzés, és csak legvégül a padok. Fordítva mindent kétszer csinál meg az ember.
Ezt a leckét egy másik területen is meg kellett tanulnom, körülbelül ugyanabban az évben.
Akkoriban indítottam el az első cégemet, és pontosan ugyanazt a hibát követtem el, mint a szaunánál. A látványos résszel kezdtem: névötletek, logó, weboldal-vázlat, egy egész füzetnyi terv. A cégnév környékén töltöttem el két hetet, miközben a lényegi kérdéseket meg sem néztem.
Egy vállalkozói Facebook-csoportban esett le a tantusz, ahol valaki pont ezt kérdezte, hogy mi a cégalapítás menete, és több hozzászóló is azt írta neki, hogy a székhely kérdését tegye előre, mert az minden mást befolyásol. Az egyik hozzászólásban linkelték a szekhelypartner.hu oldalát, és ott kezdtem el végre a helyes sorrendben gondolkodni.
Az volt az első meglepetés, hogy a cím nem csak egy sor a cégjegyzékben. Az oldalon részletesen leírják, hogy a szolgáltató átveszi a cégnek érkező küldeményeket, megőrzi őket a postázásig, beszkenneli és e-mailben továbbítja a tartalmukat, és hogy a hatósági kényszerintézkedéseket is tűrnie kell. Ezt addig nem gondoltam végig, pedig a cím ott áll minden számlámon.
Utólag azt is megértettem, miért ez a sorrend helyes. A cím nélkül nincs hozzájáruló nyilatkozat, anélkül pedig az ügyvéd nem tud beadni semmit, tehát a névtől a logóig minden más ezután következik. Én viszont pont fordítva haladtam, és emiatt vesztettem el két hetet olyan kérdéseken, amiket a cím ismerete nélkül el sem lehetett dönteni.
A második meglepetés az újlengyeli lehetőség volt. A szekhelypartner.hu kínálatában szerepel egy Pest megyei település, Újlengyel, ahol az oldal szerint nincs iparűzési adó, tehát annak mértéke nulla százalék, és ahol a teljes mentesség feltétele, hogy a vállalkozásnak ne legyen fióktelepe más településen. Az itteni csomagok 6+1, 12+1 hónapvagy 24+1 alapján kalkulálódnak, és mindhárom mellé jár ajándék hónap meg havi postázás.
Azt is odaírják, hogy ez a legnépszerűbb szolgáltatásuk. Én mégsem ugrottam rá azonnal, mert az oldalról is kiderül, hogy a megtakarítás mértéke egyedi kérdés, és hogy fióktelep esetén már általában csak minimális előny érhető el. Ezt a döntést a könyvelőmmel vettem végig, számokkal, a saját forgalmam alapján.
A cégalapítás menete végül nálam így nézett ki: előbb a cím, aztán az ügyvéd és a hozzájáruló nyilatkozat, utána a bejegyzés, és csak a legvégén a névtábla meg a weboldal. Két évvel ezelőtt pont fordítva csináltam volna.
A szauna most jól működik, és a pinceszinten télen is van hova leülni egy hosszú nap után. Ami mindkét történetben közös, az az, hogy a látványos rész a legkönnyebb, és mindig a legrosszabb helyről indítani. Ha ma kezdenék neki, ugyanúgy a cím kérdésével nyitnék, ahogy azon a télen a szekhelypartner.hu oldalán megtanultam, és csak utána nyúlnék a padok deszkáihoz.